Nemrég egy kedves múzsa hatására írtam egy pár haikut. Úgy érzem érdemes most megosztanom ezeket.
(kapcsolatok)
nincs mindig kivel,
bár néha mást hiszek - de
magam maradok
(hegyen felfelé)
szeretem ha fáj
izmom dolgozik vadul
úgy érzem élek
(csúcsérzés)
sziklák tetején
elemekkel dacolva
feledek mindent
(élénk képzelet)
lehunyom szemem
szakadéknak fordulok -
csak lelkem zuhan
(társas-játékok)
játszunk egymással,
eddig csak én léptem - most
már tényleg Te jössz
-R.C.- /2009-05-05/
Címzett haikuk
2009.05.13. 23:14 | -R.Cezar- | Szólj hozzá!
Címkék: vers haiku
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://cezar.blog.hu/api/trackback/id/tr101120347
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
